Titans-Ravens meccsértékelő

Felocsúdva a hajnalban ért sokkból megpróbáljuk nektek szavakba önteni az AFC elődöntőjében elszenvedett vereség okait. Ugyanis vége, ennyi volt, egy parádés 14-2-es szezon után a Tennessee Titans gárdája megálljt parancsolt nekünk, ráadásul hazai környezetben, egy 12-28-as zakóval. Nincs mit szépíteni, a jobb és élesebb csapat tudott ma éjszaka győzedelmeskedni, úgy gondolom, aki objektív módon próbálja vizsgálni a történteket, annak ezt mindenképp be kell látnia. A Patriots skalpja nagy lökést adott ellenfeleinknek, akik kő kemény védelmüknek, okos hívásaiknak és a Tannehill-Henry duó klasszisának köszönhetően el tudták happolni a továbbjutást marylandi kiruccanásuk során. Azt gondolom, nem kell a kardunkba dőlnünk, nyilván nagyon fájó pont ez, egy ilyen csoda szezon után egy ekkora pofonba beleszaladni, de látható a csapatnál az a haladási irány amerre érdemes továbbmenni, jövőre egy FA piacról és a draftról megerősített kerettel vághatunk neki a megmérettetésnek, DeCosta eddigi munkásságát ismerve idén is lesz pár olyan húzása, ami simán a contenderek közé röpítheti kedvenc hollóinkat! Végül emeljük ki a negatívumokat és a pozitívumokat is, sajnos előbbiből rengeteget tudnék említeni, utóbbiból pedig csak párat, de érdekes lehet megvizsgálni ebből a szempontból is a találkozót.

Negatívumok:

1. Rossz edzői döntések

    Ez sajnos tetten érhető volt a playhívásoknál és a 4. kísérletknél egyaránt. Az analitika ma cserben hagyta Harbaugh mestert, két véleményem szerint teljesen felesleges 4. próbálkozásnak vágtunk neki, egyik sem sikerült, és mindkettőből perceken belül érkezett utána a Titans TD. 14-6-os állásnál én úgy ítéltem meg, egyszerűbb lett volna rámenni a tuti 3 pontra és egy labdabirtokláson belülre kerülni. Teljesen másképp alakulhatott volna a mérkőzés lélektana, ha ott egy sikertelen 4&1 helyett Tuckerre bíztuk volna a történetet. Védhető döntés megpróbálni a nehezebb forgatókönyvet, de az a play ami erre a játékra lett behívva már semmiképp. Az alapszakaszban jöttek ezek a megoldások, ma nem, sajnos ilyen ördögi játék ez a football.

2. A front 7 nem tudott gátat szabni a Titans futásainak

    A védőfalunk 1-2 vagány megmozdulás kivételével teljes meccsen asszisztált Henry futásaihoz. Martindale mester érzékelve ezt még inkább feltekerte a blitz potmétert, volt amikor profitált ebből a csapat, de a Titans második TD-je például pont egy olyan szituációból született, mikor a blitzelő DB emberét Humhprey nem vette fel időben, Tannehill köszönte szépen, és oda is varázsolta a lasztit elkapója kezébe. A pass rush ismét halott fogalom volt, az ellenfél irányítója egyetlen egyszer nézett csak a zsák aljára, és a nyomás sem érkezett rá igazán. Henry limitálásába pedig abszolút nem tudtak beszállni Judonék, ez mindenképp egy olyan gyenge pontja a csapatnak, melyet jövőre meg kell erősíteni.

3. Sem a támadófal, sem a tight endek nem hozták az elvárt szintet

    Itt talán nem figyelhető meg akkora formahanyatlás, mint a védelemben, de sajnos igaz ami igaz, a Titans LB corps kivette Ingramet a játékból, és Lamarhoz is négyszer értek oda konkrét sack formájában. Liga elitnek mondható tight end sorunk kulcsblokkjai is igen megfogyatkoztak ma, valamint nem igazán tudtak elszakadni a vendég defensive backektől. Mikor jönnének ezek a problémák, ha nem a playoffban?

4. Csapnivaló special team

    Ezt egész évre lebontva bevallhatjuk, a Tucker, Koch és Cox triót kivéve gyakorlatilag teljesen haszontalan csapategység Baltimoreban a speciális egység. Sőt a rengeteg buta flag még inkább hátráltatja a hollókat. A visszahordásokból nincsenek jó mezőnypozíciók, de még csak plusz 4-5 yardok sem. A front office helyében elgondolkodnék azon, hogy egy picit több pénzt öljek jövőre valami értelmesebb visszahordó specialistába. Ezen kívül a „he is a good special team player” filozófiát is ideje lenne megreformálni, és eltávolítani a sleppet ebből az egységből.

Pozitívumok:

1. Lamar „MVP” Jackson

    Ide sajnos csak egyetlen elemet tudok beépíteni, az pedig megkérdőjelezhetetlenül Lamar játéka. Ez a fiatal srác ma is kihajtotta magát, nem adta fel, igazi vezérként viselkedett, a levegőben 365, míg a földön 143 yardot termelt, sajnos mégis kikaptunk. De az úgy gondolom nem vonható kétségbe, hogy megvan a franchise új arca, akire hosszútávon építhetünk. Még mindig csak 23 éves, a fejlődési potenciálja az eget verdesi már a második szezonjában, ha sikerül egészségesnek maradnia, akkor 10 év múlva simán a legnagyobbak között emlegethetjük majd. Csak így tovább béka királyfi!

Ti hogy láttátok, melyek azok a hibák, amik elvitték a meccset? Kinek drukkoltok ezután a playoffban?

Fel a fejjel, egy hosszú út kezdetén vagyunk, és ki hallott már olyanról, hogy egy defekt miatt egy egész autó mehet a süllyesztőbe? Go Ravens!!

-Maszi-